Lovak.<33.

Mert nem mindenki tudja megszerezni ..

A magyar csapat tagjai ebben az évben: Gubán Renáta,Kodácsi Boglárka,Mikó Bernadett és Récsey Liza volt.

A versenyről:

A verseny a Francia Nemzeti Lovas Park hatalmas területén zajlott.Ameddig a szem ellát lovaspályák,kamionok,lovasblotok,mobilbokszok,és sátrak sokasága állott,és persze rengeteg ló.Azt hiszem,nyugodtan elmondhatom,hogy még sohasem láttunk ennyi lovat egy helyen.

Párhuzamosan folytak a military szakág versenyszámai.Ezekben a francia versenyszámokban a győzelem csekélyebb szerepet játszott.Inkább az számított,hogy mindenki jól szórakozzon,az emberek félre dobták a szégenylőségüket,és egymást buzdították a pályák mellett teljes hangerőből és teljes odaadásból.A hangulat felülmúlhatatlan volt.

Hétfőn indultunk,kedden már kipróbálhattuk az ott kapott lovakat.Ezekbe a pörgős francia lovacskákba mindannyian hamar bele szerettünk.Lovaink közül akadt négy éves póni,hét éves kis fekete csődör,de volt köztük érzékenyebb pej,és tapasztaltabb szürke is.Mindannyian a legtöbbet hozták ki magukból,igazán büszkék lehetünk rájuk.

Szerdán és Csütörtökön versenyeztünk másik három,remek csapat ellen.Ez a három: Chile,Suriname és persze Franciaország volt.A kemény küzdelem után végül  csapatunk  a harmadik helyen zárt.

Miért is érte meg?

Sosem voltam még olyan büszke arra,hogy magyar vagyok,mint amikor ott áltunk a pályán lóháton,ideiglenes edzőnk Schaller Gábor előttünk feszítette a magyar zászlóval,melyet a langyos fuvallat fodrozott,és szólt a gyönyörű magyar himnusz.Egyszerre járt át mindenkit valami melegség,és büszkeség.Életem egyik legboldogabb perce volt.

Aki igazán szeret lovagolni,versenyezni,annak nincsen határ.Én sokáig azt hittem,sohasem  jutok el ilyen kaliberű versenyre,de végül mégis sikerült.

A recept nagyon egyszerű: végy egy kanál kitartást,önts hozzá egy liter önbizalmat,és keverd össze a lóimádattal!Garantálom,hogy tökéletes lesz!

Hogyan juthatsz el idáig?

A Magyar Póni Klub Szövetségébe nem nehéz bejutni.Egyszerűen csak keresni kell egy olyan lovardát,amelyik tagja a szövetségnek.Versenyezni a Klub keretében lehetséges,és az esély mindenkinek megadatik,hogy egyre feljebb jusson,egészen lamotte-beuvroni pályáig.

Teljes szívemből gondolom,hogy ez egy kihagyhatatlan lehetőség mindenki számára,aki igazán szereti a lovakat.Ráadásul,az az idő,smit nem a lovak mellett töltöttünk csupa móka és kacagás volt,rengeteg kedves emberrel.Csak,hogy néhányat emlegessek,ilyenek voltak pl :az esti szópókercsaták,közös éneklések,viccmesélések,fogadások,pezsgőzések.

Köszönjük:

Nagyon köszönjük Schaller Gábornak,ottani edzőnknek a rengeteg támogatást,segítséget,fiának,Gergőnek a sok felejthetetlen pillanatot,a csapat másik két tagjának: Reninek és Dettinek,köszönjük a Magyar Póni Klub Szövetségnek a lehetőséget.Végül mindent köszönünk annak az embernek,aki nem csupán a világ legjobb edzője,de anyánk helyett anyánk is,nagyon köszönjük Móninak!

Récsey Liza.